Hasznos Tanácsok
Magyarországon jelen pillanatban a fatüzelés még mindig az egyik leggazdaságosabb fűtési forma. Ahhoz, hogy kandallónkból a legtöbbet tudjuk majd az otthoni használat során kihozni, szeretnénk a vásárlás előtt egy kis útmutatót, segítséget nyújtani!
Amit a teljesítményről tudni kell:
A nagyobb gyártók a fűtési teljesítmény-tartomány mellett megadják a kandallók névleges teljesítményét, mely az egyetlen hivatalosan definiált és elismert teljesítmény. Ez egy 3 órás szabványkísérlet során mért átlagos teljesítmény. Előfordulhat, hogy bizonyos gyártók csak a maximális, legmagasabb teljesítményt emelik ki, illetve a hatásfokot fel sem tüntetik. A maximális teljesítmény (- ami akár a névleges teljesítménynél kétszer magasabb is lehet -), kevésbé számottevő, mert az csupán egy rövid, de intenzív égésfolyamat alatt mért legkedvezőbb teljesítményt jelenti. Természetesen huzamosabb ideig nem lenne tanácsos semmilyen kandallóbetétet maximális teljesítményen üzemeltetni (a kandalló túlterheléséhez és élettartamának jelentős lerövidüléséhez vezetne), alkalmanként viszont mindenképpen érdemes az égéstér, füstcsövek, kémény ún. kiégetése érdekében magasabb teljesítményen, rövid ideig teljesen nyitott huzatszabályzókkal működtetni kandallónkat.
Az alábbi táblázat a legkedvezőtlenebb körülmények mellett (szigetelés hiánya, korszerűtlen nyílászárók, stb.) mellett is elegendő fűtési teljesítményeket jelöli. Természetesen ideális esetben a táblázatban megadott értékeknél jóval kisebb teljesítmény is elegendő az optimális hőmérséklet fenntartásához, még a leghidegebb időszakban is.
Amit a hatásfokról tudni kell:
A hatásfok a rendelkezésre álló energia felhasználásának mértéke. A befektetett energia és a hasznos energia különbsége a veszteség (amely hőként, füstként, vagy egyéb formában a környezetbe távozik). Másképpen: a hatásfok megmutatja, hogy a kandallóban elégetett fa hány százaléka volt hasznos számunkra. Minél magasabb a hatásfok, annál kevesebb a tüzifa fogyasztás, illetve annál gazdaságosabban üzemeltethető kandallónk!
Egy jó kandalló akár 50 %-kal csökkentheti a fafogyasztást egy átlagos kandallóhoz képest. Egy modern, korszerű követelményeknek megfelelő, jól működő fatüzelésű kandalló hatásfoka meghaladhatja akár a 80%-ot is, így egy rosszabb tűztérrel, gyengébb minőségben kivitelezett, hagyományos kandallóhoz képest mindenképpen jelentős megtakarítás érhető el, ami akár több száz kilogramm tüzifa megtakartást is jelenthet havonta! Akár elsődleges, akár kiegészítő fűtésként használja kandallóját, mindenképp jelentő anyagi megtakarítást érhető el a gáz,-, vagy elektromos fűtéssel szemben!
Energia-hatékony kandallóval az égésidő jelentősen elnyújtható, ritkábban és kevesebb fát kell a tűzre tenni, a fűtés takarékosabb és komfortosabb lesz, ráadásul a környezetet sem terheli a feleslegesen a kibocsájtott káros anyagokkal!
Bekötés a kéménybe:
Válasszuk ki a bekötés módját (hátul vagy felül, opcionálisan). A füstcsőcsonk átmérője 150mm. A készülékek a legtöbb esetben felső kivezetéssel szerelve kerülnek forgalomba. Amennyiben hátrafelé szeretné bekötni a kályhát, szerelje le a füstcsőcsonkot felülről, valamint a zárófedelet hátulról. A csonkot szerelje a hátsó kivezetésre, a zárófedővel pedig zárja le a felső kivezetést. Ügyeljen a kimenetek szigetelésére!
A bekötési magasság szabadon megválasztható. A bekötőcső vízszintes részének minimum 40cm távolságra kell lennie a plafontól. A könnyebb tisztíthatóság miatt javasoljuk, hogy a függőleges és a vízszintes bekötőcsöveket összekötő idomok külső hajlatában lehetőleg tisztítónyílás legyen (füstcső-könyöidom tisztítónyílással).
6kW feletti teljesítményű kályhák esetében a kilépő füsgáz magas hőmérséklete miatt egy minimum 50cm hosszú függőleges bekötőcsövet érdemes használni.
A kéménybe való csatlakoztatásához duplafalú betét (falhüvely) alkalmazását javasoljuk. A betétet be kell építeni a kéménybe, így kényelmesen és biztonságosan csatlakoztatható hozzá a kályha bekötőcsöve. A betét 20cm-es sugarában minden éghető anyagot el kell távolítani.
Helyezze a kandallót – az előírt biztonsági távolságok figyelembe vétele mellett- a kiválasztott helyre, és állítsa be úgy, hogy a bekötőcső az előkészített kéménybetétbe illeszkedjen.
Minden csatlakozásnak pontosnak kell lennie. A bekötőcső nem nyúlhat be a kémény szabad felületébe. A csatlakozásokat ajánlott hőálló ragasztóval leszigetelni.
Első használat:
A kandallók és a füstcsövek magas értékű hőálló lakkal vannak kezelve, mely végleges stabilitását az első felfűtés alkalmával nyeri el. A kandallóra ne helyezzen semmit az első felfűtés előtt, és a felületét ne érintse, hogy a lakkozást ne sértse fel. Használjon védőkesztyűt. Az első fűtésnél jelentkező kellemetlen szag a festékben lévő védőlakk elpárolgásából adódik, ezért a fűtött helységet alaposan szellőztetni kell. Ez a jelenség a későbbiekben megszűnik.
Tipp: használjon kandalló-alátétet, amely nem csak a tűzhely használatát teszi biztonságosabbá, de a padlót is megvédi a felületi károsodásoktól!
Útmutató a begyújtáshoz:
Ahhoz, hogy a tüzelőanyag gyorsan meggyulladjon, magas égési hőmérséklet szükséges, ezért elegendő mennyiségű gyújtóst helyezzen a tűztér alján található rostélyra. A begyújtáshoz a tüzifa mellett mindig használjon könnyen gyulladó, apróra vágott tüzifát (gyújtóst), újságpapírt és/vagy kandallógyújtót! Kizárólag megfelelő minőségű, száraz tüzifát használjon! Alkoholt, benzint vagy egyéb gyúlékony folyadékot nem szabad használni (még tisztítás céljára sem)!
Miután meggyújtotta a gyújtóst, csukja be az ajtót és minden levegőszabályzót teljesen nyisson ki. Miután a fa ill. a brikett begyulladt, fokozatosan csökkentheti a beáramló levegő mennyiségét! Teljesen nyitott huzatszabályzókkal jelentősen csökkenthető a begyújtást követően megfigyelhető – tüzifa nedvességtartalmából adódó – kellemetlen kondenzáció (páralecsapódás). Az első parázságy eléréséig jellemzően nagyobb fokozatban üzemeltessük a kandallót, így újrarakást követően csökkentett üzemmódban is a már felfűtött légteret egyenletes hőmérsékleten tudjuk tartani. Miután képződött egy parázságy, és már nem láthatóak lángok, rakhat rá újra tüzelőanyagot és a levegőszabályzók segítségével, beállíthatja a kívánt teljesítményt.
A tüzelés folyamata:
Mindig ügyeljen az optimális égésre és kizárólag megfelelő minőségű tüzifát használjon! Ha túl sok tüzelőanyagot rak egyszerre, vagy túl sok levegőt enged a tűztérbe, túlterhelheti a készüléket. A túl kevés levegő viszont tökéletlen égést és magas káros anyag kibocsátást eredményez. Csak akkor rakjon fel újabb adag tüzelőanyagot, ha az előző már csak parázslik és lángok már nem láthatóak, így elkerülhető a füst kiáramlása. Az ajtót a használat során mindig tartsa zárva. Ne tegyen a megengedettnél (a tűztér térfogatának 2/3-a) több tüzelőanyagot egyszerre a készülékbe. Ügyeljen, hogy a fát úgy helyezze a tűztérbe, hogy a leégés során az ne borulhasson az üvegre (törést okozhat)! Ne fojtsa le a tüzet, inkább tegyen fel kevesebb tüzelőanyagot és soha ne zárja el a primer levegőt teljesen!
A levegő mennyiségét a saját tapasztalatainak megfelelően állítsa be. A helytelen levegő beállítás az üveg befeketedéséhez, valamint a készülék, a bekötőcső és a kémény megrongálódásához is vezethet.
Begyújtáskor a tűztér befeketedhet. Ez az elszíneződés eltűnik amint a kályha elérte az üzemi hőmérsékletet.
Használjon alátétlemezt vagy üveget, ezzel a fatüzelés is biztonságosabbá tehető, illetve a tisztítás során a padlóra kihulló hamu vagy parázs okozta felületkárosodás is megelőzhető!
A kandalló jó működésének feltétele a megfelelő kéményhuzat (szállítónyomás). Ez a kémény paraméterein túl jelentősen függ a külső környezeti viszonyoktól is. Magasabb külső hőmérséklet esetén (15 °C felett) a szállítónyomás jelentősen csökkenhet és ez zavarhatja a megfelelő működést. Ilyenkor már ne használja a készüléket.
Használat során a készülékben, a bekötőcsőben és a kéményben éghető maradványok rakódnak le. Ez fokozottan előfordul, ha vizes, vagy kezelt fát, esetleg nem megengedett tüzelőanyagot használ.
A hamutálcát mindig időben, befűtés előtt, hideg állapotban ürítse ki. A megtelt hamutálca akadályozhatja a levegőellátást. A hamut mindig tűzálló tárolóedényben tartsa. A tárolót ne helyezze éghető anyagok közelébe. A hamut csak akkor öntse ki, ha meggyőződött arról, hogy az teljesen kihűlt.
A fűtés befejezése után a kályhát vízzel vagy levegővel hűteni tilos, tisztítás során mindig meg kell várni amíg a készülék teljesen kihűl.
Tipp: A kandalló karbantartását és környezetének tisztán tartását lényegesen megkönnyítik a kifejezetten erre a célra gyártott különféle tisztítókészletek!
Tüzifa:
A megfelelő égés érdekében használjon mindig száraz tüzifát! Fenyő, tuja, vagy egyéb magas gyanta tartalmú fa használata nem javasolt a magas fokú koromképződés miatt, ráadásul a leglátványosabb alkatrészt, az üveg felületét is maradandóan károsíthatják. Tüzifának elsősorban az ún. kemény fák a legalkalmasabbak magasabb fűtőértékük miatt, jellemzően Magyarországon ilyen a tölgy, bükk, gyertyán és az akác. A keményfa fajták nagyobb sűrűségűek, mint a puhafa fajták, tehát egységnyi térfogatban nagyobb mennyiségű a tiszta faanyag. Keményfának nevezik azt a fát, amelynek sűrűsége > 500 kg/m3, tehát a puhafa sűrűsége < 500 kg/m3.
Tüzifa fűtőérték (példa):
| Sűrűség légszáraz állapotban | Sűrűség frissen kivágva | |
| Cser | 800 kg/m3 | 1100 kg/m3 |
| Nyárfa | 460 kg/m3 | 750 kg/m3 |
A keményfák tulajdonságai:
- Jóval magasabb fűtőérték
- Több ideig ég
- Nehezebben szárad ki
A puhafák tulajdonságai:
- Inkább tűzgyújtáshoz jó
- Magas égési hőmérsékleten, gyorsan ég
- Gyorsabban kiszárad
Minden esetben – a fa típusától függetlenül – kívánatos a 20% alatti nedvességtartalom a megfelelő hatásfok eléréséhez! A nedves tüzifa jelentősen csökkentheti a kandalló teljesítményét, ráadásul a sokszoros károsanyag-kibocsájtás mellett – az üzemeltetésünk is sokkal gazdaságtalanabb lesz.
A 20% feletti nedvességtartalom kátrányképződést eredményez a kandalló belsejében és a füstcsövekben. Extrém esetekben akár a füstcsövek illesztéseinél visszacsorgó kátrányos lé is jelentkezhet. A frissen kitermelt tűzifa tömegének akár a felét a benne lévő víz adhatja. A szellős helyen huzamosabb ideig tárolt, látszólag száraz (légszáraz) fa nedvességtartalma még mindig lehet 20% körüli. A víztartalom tehát közvetlenül befolyásolja a fa fűtőértékét. A fa csak akkor ég el, ha előbb a vizet „kifőzik”, elpárologtatják belőle. A vízgőz a kéményen át távozik, fokozott kátránylerakódást hagyva maga után..
A magas nedvességtartalom csökkenti a tűztér hőmérsékletét is, ami
- rontja az égés feltételeit, tökéletlen égéssel jár
- környezetszennyező
- korom és kátrányképződéssel jár, ami szigeteli a hőleadó felületeket és rontja a hőátadást
A fa nedvességtartalma a levegő nedvességtartalmának változásával nő vagy csökken.
A fűtőberendezések műszaki adatai kb. 15% nedvességtartalmú fára vonatkoznak (némely gyártó konkrétabb adatokat is megadhat erre vonatkozóan). A tűzifa fűtőértéke a nedvességtartalom függvényében változik, 2% nedvességtartalom változás kb. 10% fűtőérték változással jár! Érdemes tehát a tüzelőről jó előre gondoskodni és azt megfelelően kiszárítani, száraz helyen tárolni, hogy a fűtési szezonra tökéletes minőségében tudjuk azt felhasználni! Bizonyos típusú fák (pl. akác) már néhány hét tárolás után elérheti a kívánt nedvességtartalmat, míg más típusok (pl. bükk) szárítása akár egy évet is igénybe vehet.
A fentebb felsoroltak, és pénztárcánk kímélése érdekében azonban mindenképpen érdemes erre odafigyelnünk!
